MAGYARORSZÁG ARANYA, LEGSZEBB MEGYE BARANYA!
Ennek a gyönyörű vármegyének az egyik legérdekesebb ékköve pedig a Pécsváradtól keletre, Mohácstól észak-északkeletre, a Geresdi-dombság területén, a megye határán fekvő Véménd. A település kétféle német neve Wemend és Weimend. Horvátul a mohácsi horvátok által használt Vemen a hivatalos, de a versendi horvátok Vimennek nevezték a falut.
Az ország vérkeringésébe a közvetlen közelben futó M6-os autópálya kapcsolja be a települést. Mohácsra és Pécsváradon keresztül Pécsre is, gyorsan és könnyedén eljuthatunk.
A szelíd dombok között meghúzódó kelet-baranyai településnek tekintélyes múltja van. Az ún. mészbetétes kultúra, vakamint a későbbi kelta szórványleletek arról tanúskodnak, hogy már a bronzkorban lakott volt.
Az 1332-1335 közötti időszakban említik először Emon néven. A ma használatos Vemen forma csupán a 18. század első harmadában jelent meg . A középkorban Émen vagy Émel néven magyar falu volt itt, amely a török megszállás alatt elnéptelenedett. 1690 körül rácok telepedtek meg itt, majd 1748 körül érkezett az első német telepescsoport.
Ha a hagyomány állításának hinni szabad, a ma ismert Véménd csak 300 éves, korábban nyugatabbra feküdt a falu. A rácok szerint erre utalnak, vagy emlékeztetnek dűlőnevek, illetve falunevek, például: szh. Apatija, Batova, Berak, Demerkapija (Dömörkapu), Hristova dolina Korpač, Kapavac, Krstoš, Petrovac, Prkos, Sapud, Uros és Vemen.
Míg a németek – egyes kutatók szerint – a Rajna vidékéről, Szászföldről, Frankfurt és Fulda környékéről, valamint Ausztriából jöttek.
A kolerajárványok elől is sokan ide menekültek a környező falvakból, például Palotabozsok első lakói. Az utolsó betelepülési hullámban (1728-87) érkezőket „sváb parasztok”-nak, „telepesek”-nek (Schwabenbauern, Colonisten) nevezték.
1911-ben adták át a Pécs–Pécsvárad–Bátaszék-vasútvonalat (eredetileg Pécs-Bátaszék HÉV 292-es számú vonal), melynek egyik legfontosabb állomása volt Véménd. Ezen a vasútvonalon már a kezdetektől fogva jelentős teherforgalom bonyolódott. A vasút fénykorában Véméndről egészen Kiskunfélegyházáig, sőt Szegedig is el lehetett jutni.
A 1997-ben megszűnt a Pécs-Bátaszék vasútvonal személyforgalma a Pécsvárad–Palotabozsok közötti, majd néhány év múlva a Palotabozsok–Bátaszék közötti szakaszon is. A teherszállítás ugyan még néhány évig megmaradt, ám 2009. december 13-án a MÁV 64-es számú, nem villamosított vasútvonalát, vagyis a Pécs–Pécsvárad–Bátaszék-vasútvonalat immáron végleg bezárták.
1945 után a németek egy részét kitelepítették, helyüket 100 bukovinai székely család (Hadikfalváról), a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében 70 felvidéki család (a Csallóközből, Hontfüzesgyarmatról, Albárból, Szímőről, Kamocsáról stb.) s számos úgynevezett „magyar” telepes foglalta el (bár a többiek is magyarok voltak).
AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK!
1895-től dr. Guttmann Dezső volt a falu körorvosa.
Itt született 1897. május 10-én lánya, Guttmann Márta, akit az elsők között vettek fel a Zeneakadémia 1911-ben indult speciális művészképző tanszakára. A fiatal hárfás mestere Mosshammer Román volt. Ő lett az első diplomát szerzett női hárfás Magyarországon.
A véméndi futballpályán kezdték sportolói pályafutásukat idősebb Dárdai Pál (labdarúgó, 1951–2017)| és ifjabb Dárdai Pál (labdarúgó, 1976). Utóbbi, a Hertha Berlin volt edzője és volt játékosa, 2014-től 2015-ig a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, rendszeresen hazajár Véméndre szintén futballista karrierre készülő fiaival.
Véménd nevezetességei
Az 1796-ban épült barokk stílusú templom
Tájház
Erdészház
Véménd bel- és külterületén számos régi kőkereszt található, amelyeket felújításuk során egységesen kék színűre festettek.